Christian Kern miniszterelnök Ausztria irányvonaláról

Még tavaly májusban Christian Kern, az osztrák állami vasút egykori vezetője felváltotta funkciójában Werner Fayman osztrák szocialista (SPÖ) miniszterelnököt. Hasonlóan leváltotta őt a párt vezetői posztján is.

kurier.at

Az osztrák Szocialista Párt az utóbbi időben egy nem túlzottan sikeres időszakot él lát. A korábbi miniszterelnök, Werner Faymann nagy támogatója volt Angela Merkel menekültügyi politikájának és rendkívül élesen bírálta a V4-országok, különösen a magyar miniszterelnök Orbán Viktor, a migrációs válságban elfoglalt álláspontját.

Németországgal ellentétben, ahol Merkel kancellár asszony, ha szorosan is, de még rendelkezik a szavazók többségének támogatásával, Ausztriában egészen politikai más helyzet áll fenn. A politikai színpadon már hosszú évek óta aktívan jelen van a Szabadságpárt (FPÖ), amely ellenzi az osztrák kormány hivatalos, kiemelten a migrációs politikáját és a választási preferenciákban soha nem látott sikereket mondhat a magáénak.

A közelmúltban megtartott elnökválasztáson jelöltje Norbert Hofer, az újonnan megválasztott mérsékelt politikus, Van der Bellen kiegyensúlyozott ellenfele volt, aki második kísérletre lett Ausztria új köztársasági elnöke.

Az osztrák szocialisták (SPÖ) választási preferenciáinak visszaesése

A Szabadság Párt (FPÖ) választási támogatása olyan erős, hogy a szocialista és néppárti standard történelmi politikai pártok reálisan aggódnak az osztrák politikai életben elfoglalt helyük miatt. A közvélemény-kutatások szerint a Szabadság Párt Ausztria legerősebb politikai pártja. Ez a tény arra kényszerítette az uralkodó szocialistákat, hogy a párt vezetésében alapvető személyi cseréket hajtsanak végre.

Werner Fayman volt miniszterelnököt, aki lemondott minden, a pártban és a kormányzatban betöltött funkciójáról, Christian Kern váltotta fel, aki addig inkább csak vállalkozói körökben, az állami vasutak vezetőjeként volt ismert.

Ezzel a változással alapvető fordulat következett be az osztrák migrációs politikában, amely így már jelentősen eltér a németekétől. Az osztrákok bevezették a menekültek befogadásának legfelső határait, és intenzíven kezdték védeni magyarországi és szlovéniai határaikat. Az addig annyiszor bírált magyar határkerítés már nem volt olyan negatívan értelmezve és Ausztria a határain hasonló intézkedéseket (kerítés) kezdett foganatosítani.

Az osztrák miniszterelnök szónoki parádéja és Ausztria jövője

Az új miniszterelnök, Christian Kern alig nyolc hónappal a megválasztása után rendkívül látványosan és attraktív módon, Wels város kiállítási csarnokában, Donald Trump mintájára mutatta be az elképzeléseit Ausztria irányvonalairól.

A Bécstől 200 kilométerre nyugatra fekvő város nem véletlenül lett kiválasztva. A legutolsó helyhatósági választásokig Wels város volt a szocialisták bástyája, de éppen itt és ekkor a Szabadság Párt győzött. Kern osztrák elképzeléseinek bemutatása ezen a helyen így szimbolikus méretet kapott.

Kern nem titkolta azt, hogy szeretné a szocialisták szárnyai alá visszaszerezni Welset, csakúgy mint a többi politikailag „elveszett“ várost és községet. A közel két órás beszédének nagy részét a saját pártja bírálatának szentelte, amely radikálisan veszíti el a szavazók támogatását. A rendkívüli érzelmes beszédének második részét az Ausztriával kapcsolatos tervnek szentelte, amelyet „A tervnek“ nevezett el. Az „A terv“ 140 oldalán összegezte saját elképzeléseit arról, hogy a közeljövőben hogyan kellene kinéznie Ausztria politikai jelenének.

200.000 új munkahely 2020-ig

Kern tervének központi témája 200 000 új ausztriai munkahely megteremtése volt 2020-ig. Elképzeléseiben még tovább ment, a szociális sci-fi szférájába, és hallatta azon elképzelését, hogy „hosszú távon biztosítanunk kell a teljes foglalkoztatást“.

Ez a megnyilatkozása az osztrák munkanélküliség meredek emelkedésének idején, az EU gazdasági fellendülésének ellenére nem használ tervei megvalósításnak.

Nem kerülte meg az egységes ausztriai 1500 EUR/hó minimálbér bevezetésének témáját, a munkajog egyszerűsítését, a vállalkozói környezetmentesítését az adminisztrációtól, és az adó- és illetékcsökkentést sem.

A minimálbért leszámítva minden vállalkozási elképzelés nagyon hálás témát jelentett. Csak éppen ezt nehéz kombinálni a drága, de a szocialisták számára választói szemmel attraktív szociális politikával, amelynek talán a legnagyobb gyöngyszeme a miniszterelnök garantált munkahelyekről szóló elképzelése, minden 50 év feletti osztrák lakos számára a minimálbér garantálásával.

Másodkategóriájú alkalmazottak. Egyelőre csak képzelődés

A szomszédos országokból, Szlovákiából is származó lakosok számára, akik Ausztriában dolgoznak vagy ott terveznek munkát vállalni ez a terv nem egy kellemes olvasmány. Kern miniszterelnök hallatta azon elképzelését, hogy a szomszédos országokból – különösen Kelet-Európából származó munkavállalók, akiknek átlagkeresete az osztrák átlagkereset 80% -nál kisebb, Ausztriában csak akkor vállalhatnának munkát, miután bebizonyosodott, hogy az adott helyet nem tudják betölteni egyetlen osztrák érdeklődővel sem.

Az ilyen, az EU más országaiból érkezett külföldiek foglalkoztatásáról szóló elképzelésekért nem kellene szégyenkeznie a Szabadság Párt képviselőinek sem, akik véleményét gyakran radikálisnak és populistának nevezik.

Ha beteljesedne Kern elképzelése az európai uniós állampolgárok Ausztriában történő alkalmazásáról, akkor ezzel megszüntetné az EU működésének egyik alappillérét.

Kern a saját mérlegelésében arra hivatkozik, hogy alapvetően meg kell változtatni az EU működését a Brexit után, ami megmutatta, hogy hová vezethet az EU politikájával egyet nem értő polgárok elégedetlensége. Véleménye szerint a Brexitnek katalizátorként kell szolgálnia az EU működésének megváltozásához.

Magyarországi példán keresztül, amely ország bevezette a vállalkozások alacsony adóztatását,  igyekezett megmutatni, hogy az EU pénzügyi támogatásokat befogadó tiszta tagjai mi módon hoznak létre olyan attraktív adózási környezetet, amely a konkurencia szempontjából előnytelen helyzetbe hozza Ausztriát, a gazdaságát és adófizetőit, akik az ilyen pénzügyi támogatásra ilyen államoknak gyűjtenek.

Az osztrák gazdaság legjelentősebb destabilizáló tényezőjeként a kelet-európai országokból származó, mintegy 180 ezer „olcsó“ céges munkavállalóját említette.

Az osztrák választónak is szüksége van ellenségre

Érzelmes fellépése üzleti szempontból jól elő volt készítve. A színpad inkább egy birkózó ringre emlékeztetett, amelyet politikai dobogóként minden oldalról közönség vesz körül. A gondosan válogatott és könnyen érthető témák, a hangmagasság fokozása a közönség tapsára szánt szünetekkel együtt, a konkrét osztrák nyugtalanító személyi sorsok leírása, amelyből név szerint megnevezte az egyszerű osztrák lakosok gazdasági és szociális problémáinak jelentős forrását, amilyenek az Ausztriától keletre fekvő EU tagállamok, olyan eredményt hoztak létre, amelyet nem szabad könnyű súllyal venni.

Szlovák szempontból csak azt lehet remélni, hogy Kern osztrák miniszterelnök csak átveszi a populista konkurenseinek retorikáját, azért hogy visszanyerje az elvesztett választóit. Ezt a módszert úgy is nevezik, hogy a „cél szentesíti az eszközt“. Csak remélni lehet, hogy ez valóban így is van. Ellenkező esetben az osztrák miniszterelnök némely elképzeléseinek megvalósulása el kell, hogy kezdje az EU szétesését, úgy, ahogyan azt ismerjük.

 

Szlovák: Premiér Christian Kern o smerovaní Rakúska