Ausztria szeretné csökkenteni a gyermekgondozási támogatásokat, ha azok nem Ausztriában élnek

A kormány részét képező Osztrák Néppárt (VPA) már hosszú ideje fontolgatja azt, hogy korlátozza a gyermekgondozási segély összegét azon Ausztriában dolgozó munkavállalók esetében, akik egy másik EU tagállamban élnek.

Plné prídavky by mali byť, len ak deti žijú v Rakúsku.

A családi pótlék nagyságát a gyermekek szokásos tartózkodási helye szerinti országban érvényes családi pótlék nagyságához kellene hozzáidomítani.

Az intézkedés bevezetésével az osztrák kormány 100 millió EUR megtakarítással számol.

Ausztriához hasonlóan Wolfgang Scheuble külügyminiszter szavai szerint Németország kormánya is hasonló intézkedést kíván bevezetni.

Ezen szándékuk azonban ütközik az Európai Bizottsággal, amely nem ért egyet egy ilyen intézkedéssel.

Wolfgang Mazal, az ausztriai szociális és munkajog szakértője véleményében az Európai Bizottság rendeletéből indul ki, amely azt mondja ki, hogy egy adott EU ország polgára, amely egy másik országban dolgozik, jogosult a gyermekek után járó családi pótlékra, függetlenül attól, hogy ezek a gyerekek abban az országban élnek, amely a családi pótlékot fizeti.

Ez azt jelenti, hogy pl. egy romániai polgár, aki Ausztriában dolgozik és a két gyermeke Romániában él, Ausztriában mindkét gyermeke után jogosult a családi pótlékra.

A szakértő szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a családi támogatások összegét az osztrák előírások szerint kell kifizetni. Mazal érvelése szerint Ausztriában a pótléknak az a jelentősége, hogy megkönnyítse a szülőket a gyermekeikre fordított kiadások biztosításában. Ha egy Romániában élő gyermek az Ausztriában élő gyermeknek megfelelő családi támogatásban részesül, akkor az nem igazságos, mert az ausztriai és romániai megélhetési költségek nagyon eltérőnek egymástól.

Az Európai Bizottság a tisztességes megközelítésre épít.

Christian Wigand az Európai Bizottság szóvivője még nem kívánja kommentálni az osztrák javaslatokat  „Még nincs konkrét javaslatunk“ – mondta a szóvivő. Mint hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak főleg az Európai Unión belüli munkaerő mobilitásának a méltányosságának elvéről van szó. „Az elv világos: azonos helyen, azonos munkáért azonos bér. Ez érvényes a társadalombiztosítási járulékokra és a szociális juttatások esetében is.“

Mazal azzal védekezik, hogy az osztrák intézkedések gyakorlati alkalmazása esetében nem az Európai Bizottság, de az Európai Bíróság lenne döntő tényező. Feltételezhető ugyanis,hogy az osztrák rendelkezések éppen ott fejeződnének be.

A bírósági eljárás esetében az európai jog szakértői azonban óvatosabbak az osztrák esély megítélésében.

„Az Európai Bíróság az esetek többségében a munkavállaló mellett döntött. Ha az Európai Bíróság döntései jogi értelemben ezen irányvonal szerint folytatódnak, nem gondolom, hogy ez az osztrák intézkedés sikeres lehetne az Európai Bíróságon“ – mondta Walter Obwexer európai jogi szakértő.

Nem lehet azonban teljesen kizárni azt, hogy az Európai Bíróság nem fogja magát tartani korábbi határozatainak irányvonalához. Ez előjele lehet az Európai Unió gazdag országai részéről növekvő politikai nyomásnak.

Tartózkodóan viszonyul a saját pártja kezdeményezéséhez az Európai Parlament osztrák néppárti képviseletének vezetője Othmar Karas. „Minden intézkedés lehetséges, de nem lehet hátrányosan megkülönböztető, és nem tehet különbséget az Európai Unió polgárai között“ – nyilatkozta Karas.

Egyelőre kritikusan állnak a javaslathoz a néppártiak (OVP) kormányzati partnerei az osztrák szocialisták (SPO) is. „Azt szeretnénk, hogy a különbségek csökkenjenek és ne növekedjenek Európában. Ez az intézkedés a nagy különbségek bebetonozásának az eszköze“ – mondta Evelyn Regner, szocialista politikus.

Az, hogy végül is a szocialisták csatlakoznak-e a néppárti javaslathoz, a soron következő megbeszéléseken fog eldőlni.

Ha ez az intézkedés a gyakorlatban is megvalósulna, az érinteni fogja azon, Ausztriában dolgozó szlovákok ezreit is, akiknek a gyermekei Szlovákiában élnek. Nekik azonban nem kell aggódniuk azon, hogy nem kapnak gyermekgondozási segélyt. Ennek nagyságát azonban arra a szintre csökkenthetik, amit a Szociális Biztosító általában fizet Szlovákiában.

Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy a rendelkezést az osztrák kormánynak sikerül bevezetnie.

Veszélyben az EU

Az Európai Unió rendkívül viharos időszakot él át. A Brexit világosan megmutatta, hogy az Európai Unió gazdagabb részén élő emberek hogyan érzékelik a szociális normák veszélyeztetését. Az Európai Bizottság feltétel nélkül ragaszkodása a több mint húsz évvel ezelőtti elveihez az Európai Unió egészére nézve is nagyon veszélyes lehet.

A legutóbbi összes közvélemény kutatás szerint Ausztriában a legerősebb politikai párt a Szabadság Párt (FPO). A párt nem titkolja, hogy nemzeti szuverenitás túlzott korlátozása esetén előtérbe helyezheti Ausztria kilépését az Európai Unióból. Ehhez hasonló állapotban van Hollandia vagy Olaszország is. Az elnöki politikai rendszerrel rendelkező Franciaországra elnökválasztás vár, amelyben a radikális szárny hasonló szellemiséget valló képviselője, Marie Le Pen is esélyes.

A szociális előnyök szigorú igénylése a gazdagabb országokban dolgozó állampolgáraik számára az új EU tagok részéről felgyorsíthatja vagy elindíthatja az EU szétesési folyamatát vagy megosztását, amire végül is mindannyian ráfizetnénk.

Minden rossz jó valamire.

Ha az Európai Unió régi tagállamai szigorúan ragaszkodnának az új tagállamok polgárai szociális juttatásainak korlátozásához, az lényegében az egyes EU-tagországok szuverén döntéseinek megerősítését jelentené, ami végső soron nem kell, hogy teljesen káros legyen a számunkra.

A nyugati politikusoknak ugyanis nehezen lehetne megmagyarázni, hogy az egyik oldalon korlátozni akarják a polgárainkat, ugyanakkor a másik oldalon követelik a menekültekre vonatkozó kötelező kvóták betartását.

Hasonló forgatókönyv alakulna ki az EU régi tagjainak az egységes adópolitikára vonatkozó várható nyomásgyakorlása esetén is, ami a Szlovákiához hasonló államok esetében gazdaságilag romboló hatású lehet.

Az EU egyes tagjainak autonóm adópolitikája egyike azon kevés gazdasági eszközöknek, amely növelheti az alacsonyabb életszínvonalú országok versenyképességét.

A régi EU országok nagyon magas szociális színvonala, az európai demográfiai fejlődéssel és a világ más, különösen az ázsiai országok növekvő versenyképességével egyetemben is az a tényező, ami Európának a gazdasági problémákat növekedését és az európai polgárok életszínvonalának reális csökkenését okozza.

Még a brit népszavazás esetében is az Európa Unióból való kilépés legjelentősebb érvei ténylegesen a más európai tagállamokból érkező, munkát kereső és a szociális bevándorlók voltak. Hasonlóan veszélyeztetve érzik magukat Ausztria és Olaszország lakói is. Mindegyik országban már létezik egy jelentős politikai erő, amely a lakosaiban élő aggodalmakra és félelmekre épít, s ehhez társítja az EU új tagállamaiból érkező munkavállalókkal való félelemkeltést, akik szerintük csökkentik a hazai szociális és bérszinteket.

Ha ez a politikai erő több tagállamban is érvényre jut, az reálisan az EU létezésének veszélyeztetését jelenti majd.

Jobb megoldásnak tűnik az egyes EU tagállamok országos szociálpolitikai javaslatainak részleges elfogadása, ugyanakkor az adó- és bevándorlási politika függetlensége az EU-tól, ami előnyös lenne Szlovákia számára is.